Magyarországon minden denevér védett, amennyiben mentésre szoruló denevért találsz, úgy a
legközelebbi természetvédelmi mentőközpontba kell szállítani, ahol sorsáról gondoskodnak. A
Szentendrei Kisállatkert természetvédelmi mentőközpontként üzemel, és télen-nyáron fogadja a
bajba jutott denevéreket.

​

Mikor van szükség közbeavatkozásra?

​

• Ha a denevért nappal „kitett helyen” találjuk és ragadozóktól (pl. macska) valamennyire védett​ helyre (pl. egy fatörzs) helyezve nem repül el este.

• Ha biztosan megsérült, baleset érte (vérzik, törött szárnnyal fekszik stb.).

• Ha elárvult fiatal denevérről van szó (rájuk május második felétől lehet számítani) és nincs meg a kolónia.

• Ha telelés közben zavartuk meg az állatot (pl. egy egész kolóniát építkezéskor, fakivágáskor).

​

Mik a leggyakoribb okai a denevérek bajba kerülésének?

​

• Tavasszal és ősszel gyakran találni legyengült denevéreket. Ők pár napos/ hetes segítő támogatás után elengedhetőek/ teleltethetőek.

• Ragacsos rovar/egér csapdába repült denevérek, az ő megtisztításuk hosszadalmas munka, ami nagy szaktudást igényel.

• Sérült denevér (autóbaleset, nekirepül valaminek, elkapja egy macska stb.) itt főleg a mielőbbi állatorvosi segítség a fontos.

• Elárvult denevér felnevelése hosszadalmas folyamat, sok buktatóval, de nem lehetetlen vállalkozás. Ha ismert a kolónia, meg lehet próbálni visszatenni a többi denevér közelébe.

• Fakivágás során, ha az odvas fában denevér kolónia lakott, akkor megsérülhettek denevérek.

• Télen a telelést zavarjuk meg, ilyenkor is érdemes mielőbb természetvédelmi mentőközponttal kapcsolatba lépni, mivel a hibernált állapotban lévő példányok nem biztos, hogy túlélik a hidegben.

• Régi házak bontásakor, télen is találhatunk telelő denevérkolóniát, nekik is szükségük van a segítségre.

​

Hogyan fogjam meg a denevért?

​

A denevérek tűhegyes rovarevő fogazattal rendelkeznek. Védekezésképpen megpróbálhatnak megharapni, mely főleg a nagyobb termetű fajok esetében járhat sérüléssel. Megfogásukhoz használjunk kesztyűt, rongyot, vagy törölközőt. A denevért ne tartsuk szárnyainál fogva, vagy szárnyait hátra feszítve, mert az fájdalmas lehet számára, akár ficamot is okozhatunk. Próbáljuk a szárnyait csukott állapotban a testéhez szorítva felemelni a denevért.

Terjesztenek-e betegségeket a denevérek? Mennyire aggódjak a megfogáskor?

​

Sok vadon élő állathoz hasonlóan a denevérek is terjeszthetnek betegségeket (pl. veszettség), így
amikor megfogjuk őket, vigyázzunk, hogy ne harapjanak meg bennünket. A megfertőződés esélye
nagyon csekély, de ettől még fontos a biztonság, ezért lehetőleg kesztyűben, ronggyal vagy
törölközővel fogjuk meg a denevért. A megfogást követően a normál higiénés viszonyok betartása
ajánlott (kézmosás, kézfertőtlenítés).

Hogyan helyezzük el, míg nem sikerül segítséget hívni?

​

Egy cipős doboz megfelelő az elhelyezésre, egy törölköző vagy rongy alkalmas arra, hogy a denevér
ne csúszkáljon a doboz alján, hanem a rongy redőiben megkapaszkodhasson, és elbújhasson. Egy
kupakban – vagy ha esetleg rendelkezésre áll, akkor – pipettával, kanállal, fecskendővel lehet vizet
kínálni nekik, de nem mindig fogadják el.

Van-e szükség etetésre, míg a segítség nem jön?

​

Legyengült denevéreknek a koplalás az életébe is kerülhet, azonban – mivel etetni nehézkes őket – hacsak lehet, ezt bízzuk szakemberre, és inkább mielőbb juttassuk mentőközpontba az állatot. A denevérek repülés közben táplálkoznak, és ha még sikerül is beszereznünk eleségállatokat, egyes egyedekkel meggyűlhet a bajunk. Gyakran kiköpik a felkínált táplálékot. Etetésre a legjobb választás a lisztkukac vagy a gyászbogár lárva. Ugyanakkor ezek hirtelen beszerzése sokszor nehézkes. Egy denevér testtömegének kb. 1/3-át eszi meg egy-egy étkezés során. Ez fajtól függően 10-60 lisztkukacot is jelenthet, de vigyáznunk kell a túletetés elkerülésére, mert ez akár végzetes is lehet.