SOS!!! DENEVÉRT TALÁLTAM

Magyarországon minden denevér védett, amennyiben mentésre szoruló denevért találsz, úgy a
legközelebbi természetvédelmi mentőközpontba kell szállítani, ahol sorsáról gondoskodnak. A
Szentendrei Kisállatkert természetvédelmi mentőközpontként üzemel, és télen-nyáron fogadja a
bajba jutott denevéreket.

Mikor van szükség közbeavatkozásra?

  • Ha a denevért nappal „kitett helyen” találjuk és ragadozóktól (pl. macska) valamennyire védett​ helyre (pl. egy fatörzs) helyezve nem repül el este.

  • Ha biztosan megsérült, baleset érte (vérzik, törött szárnnyal fekszik stb.).

  • Ha elárvult fiatal denevérről van szó (rájuk május második felétől lehet számítani) és nincs meg a kolónia.

  • Ha telelés közben zavartuk meg az állatot (pl. egy egész kolóniát építkezéskor, fakivágáskor).

Mik a leggyakoribb okai a denevérek bajba kerülésének?

  • Tavasszal és ősszel gyakran találni legyengült denevéreket. Ők pár napos/ hetes segítő támogatás után elengedhetőek/ teleltethetőek.

  • Ragacsos rovar/egér csapdába repült denevérek, az ő megtisztításuk hosszadalmas munka, ami nagy szaktudást igényel.

  • Sérült denevér (autóbaleset, nekirepül valaminek, elkapja egy macska stb.) itt főleg a mielőbbi állatorvosi segítség a fontos.

  • Elárvult denevér felnevelése hosszadalmas folyamat, sok buktatóval, de nem lehetetlen vállalkozás. Ha ismert a kolónia, meg lehet próbálni visszatenni a többi denevér közelébe.

  • Fakivágás során, ha az odvas fában denevér kolónia lakott, akkor megsérülhettek denevérek.

  • Télen a telelést zavarjuk meg, ilyenkor is érdemes mielőbb természetvédelmi mentőközponttal kapcsolatba lépni, mivel a hibernált állapotban lévő példányok nem biztos, hogy túlélik a hidegben.

  • Régi házak bontásakor, télen is találhatunk telelő denevérkolóniát, nekik is szükségük van a segítségre.

Hogyan fogjam meg a denevért?

A denevérek tűhegyes rovarevő fogazattal rendelkeznek. Védekezésképpen megpróbálhatnak megharapni, mely főleg a nagyobb termetű fajok esetében járhat sérüléssel. Megfogásukhoz használjunk kesztyűt, rongyot, vagy törölközőt. A denevért ne tartsuk szárnyainál fogva, vagy szárnyait hátra feszítve, mert az fájdalmas lehet számára, akár ficamot is okozhatunk. Próbáljuk a szárnyait csukott állapotban a testéhez szorítva felemelni a denevért.


Terjesztenek-e betegségeket a denevérek? Mennyire aggódjak a megfogáskor?

Sok vadon élő állathoz hasonlóan a denevérek is terjeszthetnek betegségeket (pl. veszettség), így
amikor megfogjuk őket, vigyázzunk, hogy ne harapjanak meg bennünket. A megfertőződés esélye
nagyon csekély, de ettől még fontos a biztonság, ezért lehetőleg kesztyűben, ronggyal vagy
törölközővel fogjuk meg a denevért. A megfogást követően a normál higiénés viszonyok betartása
ajánlott (kézmosás, kézfertőtlenítés).


Hogyan helyezzük el, míg nem sikerül segítséget hívni?

Egy cipős doboz megfelelő az elhelyezésre, egy törölköző vagy rongy alkalmas arra, hogy a denevér
ne csúszkáljon a doboz alján, hanem a rongy redőiben megkapaszkodhasson, és elbújhasson. Egy
kupakban – vagy ha esetleg rendelkezésre áll, akkor – pipettával, kanállal, fecskendővel lehet vizet
kínálni nekik, de nem mindig fogadják el.


Van-e szükség etetésre, míg a segítség nem jön?

Legyengült denevéreknek a koplalás az életébe is kerülhet, azonban – mivel etetni nehézkes őket – hacsak lehet, ezt bízzuk szakemberre, és inkább mielőbb juttassuk mentőközpontba az állatot. A denevérek repülés közben táplálkoznak, és ha még sikerül is beszereznünk eleségállatokat, egyes egyedekkel meggyűlhet a bajunk. Gyakran kiköpik a felkínált táplálékot. Etetésre a legjobb választás a lisztkukac vagy a gyászbogár lárva. Ugyanakkor ezek hirtelen beszerzése sokszor nehézkes. Egy denevér testtömegének kb. 1/3-át eszi meg egy-egy étkezés során. Ez fajtól függően 10-60 lisztkukacot is jelenthet, de vigyáznunk kell a túletetés elkerülésére, mert ez akár végzetes is lehet.

AZ ALAPÍTVÁNY

Alapítványunk, a Szentendrei Kisállatkert Alapítvány célja a hazai védett és fokozottan védett állatok mentése, ezáltal a biodiverzitás megőrzése.

Mentőközpont építése és üzemeltetése, mely által Szentendre város környékén található védett és egyéb vadállatok mentése erősíthető.

A lakosság, ezen belül kiemelten az ifjúság környezet- és természetvédelmi célokra történő nevelése, ilyen tárgykörű ismeretterjesztés.

INFORMÁCIÓ

2020 május 22-én megnyitottuk kisállatkertünket a látogatók előtt, azonban a nyitással évek óta tartó munkánk nem ért véget!

 

Az érdeklődőket sok szeretettel várjuk. Ha a környéken jársz, esetleg Szentendre az uticélod mindenképpen nézz be hozzánk!

TERMÉSZETVÉDELEM

Nem mindenki számára ismert, hogy a vadállatok mind a Magyar állam tulajdonában vannak, így őket senki nem viheti haza, sőt nem is mentheti őket meg otthonában egy jóakaró sem.

Ugyanakkor sokszor találhatjuk magunkat olyan helyzetben, hogy szeretnénk 1-1 a bajba jutott vadállaton segíteni. Ilyenkor jön képbe mentőközpontunk. Előzetes telefonos egyeztetés után fogadunk bajba jutott, sérült, elárvult állatokat. Őket befogni vagy szállítani nem minden esetben van módunk, ebben a megtaláló segítségére mindig számítunk.