top of page

HÍREK, ÚJDONSÁGOK

A sünök téli álma – mit mondanak a tudományos kutatások?

Évi
18 órával ezelőtt
3 perc olvasás

A sünök téli álma körül számos tévhit él, különösen azzal kapcsolatban, hogy mekkora testtömeggel képesek túlélni a telet. A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy a telelés sikerét nem lehet egyetlen, grammban meghatározott határértékhez kötni. A testtömeg mellett az időjárás, a táplálék hozzáférhetősége, a megfelelő búvóhelyek és az állat egészségi állapota is meghatározó (Walhovd, 1990; Yarnell és mtsai., 2019; Bearman-Brown és mtsai., 2020). Mégis az egyszerüség kedvéért a sünök testtömegét vesszük alapul, ha dönteni kell.


Hogyan telelnek a sünök?

A Magyarországon őshonos keleti sün (Erinaceus roumanicus) és a Nyugat-Európában elterjedt európai sün (Erinaceus europaeus) valódi téli álmot alszik, amelyet hibernációnak nevezünk. Ez nem egyszerű alvás, hanem az anyagcsere jelentős lelassulásával járó élettani állapot. A mély nyugalmi szakaszokban, a testhőmérséklet a normális 37 °C körüli értékről akár 5 °C közelébe csökkenhet, miközben a légzés és a szívverés is jelentősen lelassul.

A hibernáció azonban nem folyamatos. A sünök időről időre felébrednek, testhőmérsékletük ilyenkor visszaemelkedik. Az ébredés gyakran jár a fészek elhagyásával, az állatok ilyenkor táplálkozhatnak, illetve búvóhelyet is válthatnak. A sünök általában nem egyetlen helyen telelnek át.

A sünök maguk építik téli fészküket, ehhez elsősorban száraz lombot és más növényi anyagokat használnak. Megfigyelték, hogy a sünök előszeretettel választanak sövényekhez, erdős területekhez közeli búvóhelyeket, míg a nyílt legelőket kerülik.

Fogynak vagy híznak a sünök télen?

A téli álom során a sünök elsősorban az ősszel felhalmozott zsírtartalékaikat használják fel, ezért általában fogynak. A testtömeg változása azonban nem minden esetben egyforma, és a téli időszak egészére vonatkozó mérések akár súlygyarapodást is mutathatnak, ha az állat az ébredések alkalmával táplálkozik.

Az enyhe tél nem feltétlenül kedvezőtlen a sünök számára. A melegebb időszakok gyakoribb aktivitást és energiafelhasználást eredményezhetnek, ugyanakkor táplálkozási lehetőséget is biztosíthatnak. A hidegebb tél hosszabb nyugalmi időszakokkal járhat, de a hőszabályozás energiaigénye is változhat.

Mekkora testtömeggel képesek áttelelni?

Walhovd (1990) eredményei szerint számos fiatal sün 400 grammot meghaladó, de a gyakran ajánlott 600–700 grammnál kisebb testtömeggel is sikeresen áttelelhetett. A kutató ezért túlzónak tartotta a korabeli német ajánlásokban szereplő 700–900 grammos követelményt.

A különböző mentőhelyeken eltérő testtömeghatárokat alkalmazhatnak annak megítélésére, hogy egy sün alkalmas-e a téli elengedésre.

Mit tehetünk a sünökért a kertünkben?

A sünök sikeres áttelelésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő búvóhelyek rendelkezésre állása. Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges mesterséges sünházat vásárolnunk.

Ősszel hagyjunk avarkupacokat a bokrok alatt, őrizzük meg a sűrű sövényeket, a farakásokat és a természetes növényzetet. Ne égessünk avart, mert a levélkupacokban telelő sünök nem feltétlenül képesek elmenekülni.

Biztosítsunk átjárást a kertek között, kerüljük a növényvédő szerek indokolatlan használatát, és óvjuk a téli búvóhelyeket a bolygatástól. Az enyhébb téli napokon aktív sünök számára friss víz és megfelelő táplálék is biztosítható.

A tudományos kutatások legfontosabb tanulsága, hogy a sünök téli álma rugalmas, a környezeti feltételekhez alkalmazkodó folyamat. Nem alszanak megszakítás nélkül, nem feltétlenül egyetlen fészekben töltik a telet, és megfelelő körülmények között a tél közepén is sikeresen szabadon engedhetők. A mentőhelyi döntéseknél ezért a testtömeg mellett az állat egészségi állapotát és az élőhely adottságait is figyelembe kell venni.

Felhasznált tudományos irodalom

  1. Walhovd, H. (1990). Records of young hedgehogs (Erinaceus europaeus L.) in a private garden. Zeitschrift für Säugetierkunde, 55, 289–297.

  2. Yarnell, R. W., Surgey, J., Grogan, A., Thompson, R., Davies, K., Kimbrough, C., & Scott, D. M. (2019). Should rehabilitated hedgehogs be released in winter? A comparison of survival, nest use and weight change in wild and rescued animals. European Journal of Wildlife Research, 65, Article 6. https://doi.org/10.1007/s10344-018-1244-4

  3. Bearman-Brown, L. E., Baker, P. J., Scott, D., Uzal, A., Evans, L., & Yarnell, R. W. (2020). Over-Winter Survival and Nest Site Selection of the West-European Hedgehog (Erinaceus europaeus) in Arable Dominated Landscapes. Animals, 10(9), 1449. https://doi.org/10.3390/ani10091449

  4. Morris, P. A. (1984). An estimate of the minimum body weight necessary for hedgehogs (Erinaceus europaeus) to survive hibernation. Journal of Zoology, 203, 291–294.


Hozzászólások


INFORMÁCIÓ

2020 május 22-én megnyitottuk kisállatkertünket a látogatók előtt, azonban a nyitással évek óta tartó munkánk nem ért véget!

Az érdeklődőket sok szeretettel várjuk. Ha a környéken jársz, esetleg Szentendre az uticélod mindenképpen nézz be hozzánk!

VADÁLLATMENTÉS

Nem mindenki számára ismert, hogy a vadállatok mind a Magyar állam tulajdonában vannak, így őket senki nem viheti haza, sőt nem is mentheti őket meg otthonában egy jóakaró sem.

Ugyanakkor sokszor találhatjuk magunkat olyan helyzetben, hogy szeretnénk 1-1 a bajba jutott vadállaton segíteni. Ilyenkor jön képbe mentőközpontunk. Előzetes telefonos egyeztetés után fogadunk bajba jutott, sérült, elárvult állatokat. Őket befogni vagy szállítani nem minden esetben van módunk, ebben a megtaláló segítségére mindig számítunk.

AZ ALAPÍTVÁNY

Alapítványunk, a Szentendrei Kisállatkert Alapítvány célja a hazai

védett és fokozottan védett állatok mentése, ezáltal a biodiverzitás megőrzése.

Mentőközpont építése és üzemeltetése, mely által Szentendre város környékén található védett és egyéb vadállatok mentése erősíthető.

A lakosság, ezen belül kiemelten az ifjúság környezet- és természetvédelmi célokra történő nevelése, ilyen tárgykörű ismeretterjesztés.

bottom of page