Magyarországon minden denevér védett, amennyiben mentésre szoruló denevért találsz, úgy a legközelebbi természetvédelmi mentőközpontba kell szállítani, ahol sorsáról gondoskodnak. A Szentendrei Kisállatkert természetvédelmi mentőközpontként üzemel, és télen-nyáron fogadja a bajba jutott denevéreket.
Mikor van szükség közbeavatkozásra?
Ha a denevért nappal „kitett helyen” találjuk és ragadozóktól (pl. macska) valamennyire védett helyre (pl. egy fatörzs) helyezve nem repül el este.
Ha biztosan megsérült, baleset érte (vérzik, törött szárnnyal fekszik stb.).
Ha elárvult fiatal denevérről van szó (rájuk május második felétől lehet számítani) és nincs meg a kolónia.
Ha telelés közben zavartuk meg az állatot (pl. egy egész kolóniát építkezéskor, fakivágáskor).
Mik a leggyakoribb okai a denevérek bajba kerülésének?
Tavasszal és ősszel gyakran találni legyengült denevéreket. Ők pár napos/ hetes segítő támogatás után elengedhetőek/ teleltethetőek.
Ragacsos rovar/egér csapdába repült denevérek, az ő megtisztításuk hosszadalmas munka, ami nagy szaktudást igényel.
Sérült denevér (autóbaleset, nekirepül valaminek, elkapja egy macska stb.) itt főleg a mielőbbi állatorvosi segítség a fontos.
Elárvult denevér felnevelése hosszadalmas folyamat, sok buktatóval, de nem lehetetlen vállalkozás. Ha ismert a kolónia, meg lehet próbálni visszatenni a többi denevér közelébe.
Fakivágás során, ha az odvas fában denevér kolónia lakott, akkor megsérülhettek denevérek.
Télen a telelést zavarjuk meg, ilyenkor is érdemes mielőbb természetvédelmi mentőközponttal kapcsolatba lépni, mivel a hibernált állapotban lévő példányok nem biztos, hogy túlélik a hidegben.
Régi házak bontásakor, télen is találhatunk telelő denevérkolóniát, nekik is szükségük van a segítségre.
Hogyan fogjam meg a denevért?
A denevérek tűhegyes rovarevő fogazattal rendelkeznek. Védekezésképpen megpróbálhatnak megharapni, mely főleg a nagyobb termetű fajok esetében járhat sérüléssel. Megfogásukhoz használjunk kesztyűt, rongyot, vagy törölközőt. A denevért ne tartsuk szárnyainál fogva, vagy szárnyait hátra feszítve, mert az fájdalmas lehet számára, akár ficamot is okozhatunk. Próbáljuk a szárnyait csukott állapotban a testéhez szorítva felemelni a denevért.
Terjesztenek-e betegségeket a denevérek? Mennyire aggódjak a megfogáskor?
Sok vadon élő állathoz hasonlóan a denevérek is terjeszthetnek betegségeket (pl. veszettség), így amikor megfogjuk őket, vigyázzunk, hogy ne harapjanak meg bennünket. A megfertőződés esélye nagyon csekély, de ettől még fontos a biztonság, ezért lehetőleg kesztyűben, ronggyal vagy törölközővel fogjuk meg a denevért. A megfogást követően a normál higiénés viszonyok betartása ajánlott (kézmosás, kézfertőtlenítés).
Hogyan helyezzük el, míg nem sikerül segítséget hívni?
Egy cipős doboz megfelelő az elhelyezésre, egy törölköző vagy rongy alkalmas arra, hogy a denevérnek csúszkáljon a doboz alján, hanem a rongy redőiben megkapaszkodhasson, és elbújhasson. Egy kupakban – vagy ha esetleg rendelkezésre áll, akkor – pipettával, kanállal, fecskendővel lehet vizet kínálni nekik, de nem mindig fogadják el.
Van-e szükség etetésre, míg a segítség nem jön?
Legyengült denevéreknek a koplalás az életébe is kerülhet, azonban – mivel etetni nehézkes őket – hacsak lehet, ezt bízzuk szakemberre, és inkább mielőbb juttassuk mentőközpontba az állatot. A denevérek repülés közben táplálkoznak, és ha még sikerül is beszereznünk eleségállatokat, egyes egyedekkel meggyűlhet a bajunk. Gyakran kiköpik a felkínált táplálékot. Etetésre a legjobb választás a lisztkukac vagy a gyászbogár lárva. Ugyanakkor ezek hirtelen beszerzése sokszor nehézkes. Egy denevér testtömegének kb. 1/3-át eszi meg egy-egy étkezés során. Ez fajtól függően 10-60 lisztkukacot is jelenthet, de vigyáznunk kell a túletetés elkerülésére, mert ez akár végzetes is lehet.
Commentaires