Jogi háttér
Minden vadállat a Magyar Állam tulajdona. Ezt a tulajdonjogot a vadászható vadak esetében az állam átruházza, a területileg illetékes vadásztársaságnak. Tehát ők rendelkezhetnek vele. Így ha baleset történt, és elpusztult az állat, akkor is a vadásztársasgé a vad. Nem lehet a tetemet hazavinni. Hiszen az lopásnak minősül.
Amikor a baleset megtörténik, mivel közuti balesetnek minősül, rendőrséget mindenképpen szükséges kihívni. Eztán ők értesítik a helyileg illetékes vadásztársaságot, akik sok esetben kegyelemből kilőhetik a szenvedő vadat és ha elpusztult, ők szállítják el. Ezt mindenki megpróbálja elkerülni, pedig egy szenvedő álltnak sokszor ez az egyetlen segítség amit nyújthatunk.
Ki a felelős?
Régen igaz volt, hogy legtöbbször a vadra figyelmeztető tábla jelenléte dönti el, hogy igényelhetünk-e a gépjárművünkben bekövetkezett károkért kártérítést. Ilyenkor a helyileg illetékes vadásztársaság biztosítója állja a költségeket. Amennyiben a vadkerítés elég magas, nincsen benne szakadás, vagy megfelelően elhelyezett táblák vannak, úgy általában nem igényelhető kártérítés.
2023 június 22-től azonban az új szabályok értelmében, "amennyiben az autóvezető nem tudja bizonyítani, hogy a vadat azért gázolta el, mert azt éppen a vadászok űzték, hajtották, lőtték, akkor a vadásztársaság felelőssége nem fog fennállni, tehát nem lesz köteles megtéríteni az autóban szenvedett kár. Sőt! A vadásztársaság igénnyel léphet fel az elgázolt, tulajdonába tartozó vad megtérítésével kapcsolatban." (turistamagazin.hu)
Nade mi van az elütött vaddal, ha még él?
Nagyon nehéz kérdéskör, ugyanis a vadászható vadfajokat jogilag nem is menthetjük meg, hiszen nem szabad a vadat elvinni a vadásztársaságtól (állatorvoshoz sem). Amennyiben mégis elgondolkodnánk ilyesmin, át kell gondolni, a következőket:
-mekkora és milyen jellegű a sérülés?
-egyáltalán gyógyítható-e?
-ha igen hol fog az állat gyógyulni? Ki fogja ápolni a vad, nagytestű, embertől rettegő állatot?
-Ki fogja a költségeket viselni?
Tapasztalataink szerint
*A leggyakrabban őzekkel kapcsolatban keresnek bennünket.
*A balesetek során a csont sérüléseknél (lábtörés, gerinc sérülés) bármennyire is fájdalmas, kíméletes elpusztítást szoktunk javasolni, hiszen, az ilyen sérülések műtéti költsége magas, és a vad őzek fogságban törnek-zúznak, nehezen kezelhetők, és a friss műtét után lehetetlen őket rendesen ellátni ha egyáltalán túlélik a hosszadalmas beavatkozást.
*A gerinc sérülése esetén leggyakrabban a hátsó lábak bénán lógnak, és az állat nem tud felállni. Ezeket a sérülteket egyáltalán nem lehet sajnos gyógykezeni, így ilyenkor is a kíméletes elpuszítás javasolt
*Fejtraumák esetén, amennyben nem súlyos (nem áll fennt vérzés az agyban) lehet az állatnak a legjobb esélye. Ugyanakkor ne tévesszen meg minket az, hogy kissé kitisztul a tudata és bebotorkál a bozótba a frissen elütött állat, hiszen 1-2 napra rá, így is bekövetkezhet a halála az agy vérzése, vagy az agyrázkódás miatt.
Statisztika
A természetben az őzek üzekedése nyár végén kezdődik, majd ezt váltja a szarvasok bőgése/barcogása, így a balesetek száma nyár végétől emelkedik meg. Az izgatott vadállatok, ugyanis az udvarlás hevében kevésbé figyelnek az autókra.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb, 2019-es adatai alapján ennyi vadgázolás történt hazánk útjain (vad-jármű ütközés)
Faj név | Elpusztult példány |
Őz | 5142 |
Mezei nyúl | 4757 |
Gímszarvas | 821 |
Vaddisznó | 627 |
Dámszarvas | 132 |